|
Hunyadi Mátyás Kolozsváron született 1443. február 23-án. Apja Hunyadi
János kormányzó, kinek a nevéhez fûzõdik az 1456-os
nándorfehérvári diadal. Gyermekkorában Vitéz János váradi
püspök és Kapisztrán János szerzetes irányítása alatt humanista
szellemben nevelték, emiatt nyitott és sokoldalú férfivá érett.
Megtanult latinul, csehül és németül.
Apja halála után bátyját tõrbe csalták és kivégezték,
õt pedig elhurcolták. 1457 õszén V. László pestisben
meghalt, így következõ év január 24-én a korábban apját
támogatók segítségével Mátyást királlyá választották.
|
|
|
Mátyás elsõ lépései közé tartozott, hogy ellenfeleit megfosztotta
a címeiktõl, helyükre a saját híveit ültette. A kárvallottak
III. Frigyest hívták meg a trónra, de Mátyás kiszorította az országból.
1463-ban kerül megkötésre a bécsújhelyi béke, melyben Mátyás ígéretet
tesz, hogy ha törvényes utód nélkül halna meg, úgy Frigyes vagy
annak utódja örökli a trónt. Frigyes cserébe visszaszolgáltatta
a koronát, s elismerte Mátyást magyar királynak. Ezekben az években
szervezi meg a híres zsoldos
seregét, ami akkor a legmodernebb és ütõképesebb felépítéssel
rendelkezik. Ezután feleségül veszi a cseh király lányát, Podjebrád
Katalint, aki hamarosan gyermekszülésben meghal. Ekkor a cseh király
ellen fordul, s keresztes hadjáratot hirdet. 10 évig tartó harc
után elfoglalja Morvaországot és Sziléziát, de a cseh királyi címen
osztoznia kell a lengyel Jagellókkal. Hamarosan Mátyás a déli fronton
törökök ellen harcol. Elfoglalja Szreberniket és Jajcát. 1464-ben
Székesfehérváron sor kerül a koronázásra.
|
|
1471-ben Janus Pannonius Vitéz Jánossal összeesküvést szerveznek, de Mátyásnak sikerül
letörnie. 1476-ban feleségül veszi Beatrixot, a nápolyi király
leányát, de ebbõl a házasságból nem születik gyermeke.
1479-ben Kenyérmezõnél a török sereg ellen hatalmas
győzelmet arat Kinizsi Pál és Báthory István. 1485-ben elfoglalja
Bécset, s felveszi az „Ausztria hercege” címet.
Ekkor udvarát Bécsbe helyezi át. Német-Római császárrá azonban
már nem választották. 50 éves sem volt még, mikor egy újabb
török elleni háború elõkészítése közben
|
|
váratlanul és gyanús körülmények
között meghalt Bécsben. Abban a tudatban távozott, hogy törvénytelen
fiát, Corvin Jánost emelik trónra. A korona végül a cseh Ulászló
fejére került. 1490. április 6-án Székesfehérvárott temették el.
Halála után a zsoldos seregét is feloszlatták.
|
|
|